ALAPSZABÁLY 

ÚJ MAGYAR BIRODALMI MOZGALOM

ALAPSZABÁLY

A Polgári TörvénykönyvrőL szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a

továbbiakban: Ptv.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szol6 2011. évi CLXXV. törvény (a
továbbiakban: Ectv.) rendelkezéseinek megfelelően a következők szerint állapítjuk meg az Új Kezdet Magyarország Párt Alapszabályát:

1.§ Általános rendelkezések

(1) A Párt neve: ÚJ MAGYAR BIRODALMI MOZGALOM

(2) Pártunk céljai és törekvései a mindenkori politikai elit teljes leváltása, valamint a teljes elszámoltatása. Egy jobb és emberségesebb élet kialakítása Magyarországon.

(3) Az emberi jogok és méltóságok visszaállítása. Az elnyomott demokrácia helyreállítása.

• a politikai elit felelősségre vonása az elmúlt évek kormányzása, intézkedései miatt.
• Az elfecsérelt nemzeti vagyon visszaszerzése.
• Az egészségügy teljeskörű reformációja es talpraállítása.
• Az oktatás teljes reformációja és átszervezése.
• A családok valódi támogatása.
• A gyermekvédelem teljeskörű átvizsgálása és reformációja.
• A mélyszegénység felszámolása.
• A végrehajtások szabályozása, megállítása, csökkentése.
• Független, politikamentes igazságszolgáltatás, kettős mérce felszámolása.
• A nyugdíjkorhatár csökkentése.
• Az ipar és a mezőgazdaság fejlesztése, a külföldi multik kiszorítása.

Úgy gondoljuk, kivitelezhető a megfelelő emberekkel, akiket még nem fertőzött meg a jelenlegi politikai hatalom, pénz, vagyon és kapzsiság. Morálisan és erkölcsileg is egy magasabb szinten vannak, mint a jelenleg hatalmon lévő emberek.

A jelenlegi élethelyzet egyszerűen katasztrofális. Összegezve Magyarország kétharmada éhezik, vagy mélyszegénységben él.

A nyugdíjkorhatárt sokan meg sem élik, ami azt jelenti, hogy addig kell dolgoznod, míg meg nem halsz, de azt is szegénységben teszed.

Az oktatás, egészségügy és minden más romokban hever, mert ismert politikusaink kizárólag azzal törődnek, hogy nekik jó legyen, és ez alól a gyenge, de megtévesztő ellenzék sem kivétel.

A Párt az alapcél szerinti tevékenysége körében politikai kérdésekben véleményt nyilvánít és programokat alkot, politikai akciókat szervez, valamint jelölteket állít vagy támogat az országgyűlési képviselők, az Európai Parlamenti képviselők, illetve a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán.

(4) A Párt székhelye:2146 MOGYORÓD ALKOTMÁNY ÚT 27

(5) A Párt hatóköre: országos.

(6) A Párt a Ptv. rendelkezéseit magára tekintettel kötelezőnek ismeri el.

(7) A Párt határozatlan időre jön létre.

2.§ A Párt Tagjai

(1) A Párt Tagja lehet minden olyan cselekvőképes természetes személy, aki az országgyűlési képviselők választásán vagy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható, a Párt céljaival egyetért, az Alapszabály, a Küldöttgyűlés és az Elnökség döntéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, valamint vállalja a tagdíj megfizetését.

(2) Nem lehet a Párt Tagja, illetve Pártoló Tagja, aki

a) más Magyarországon nyilvántartásba vett párt tagja,

b) Magyarországon nyilvántartásba vett olyan más politikai szervezet tagja, amellyel a Pártnak nincsen hatályos együttműködési megállapodása,

c) olyan pártnak vagy más politikai szervezetnek tagja vagy alkalmazottja volt, amely a rendszerváltás megelőző kommunista diktatúra vagy egyéb önkényuralmi rendszer céljait szolgálta, így különösen a Nyilaskeresztes Pártnak, a Magyar Szocialista Munkáspártnak és annak jogelőd pártjainak.

(3) A Pártba Pártoló Tagként, illetve Tagként belépni kívánó személy a belépési kérelmet az erre rendszeresített elektronikus űrlapon az Elnökségnek címezve a Pártigazgatóhoz nyújtja be.

Az Elnökség a belépési kérelemről harminc, jelen szakasz bekezdésében foglaltak esetén száznyolcvan napon belül határoz.

Az Elnökség döntéséről a kérelmezőt a Pártigazgató írásban értesíti.

Ha az Elnökség a belépési kérelmet elutasítja, újabb belépési kérelem három hónap elteltével terjeszthető elő.

(4) A Párt Tagjainak jogai

a) részt venni a Küldöttek megválasztásában,

b) a Pártban tisztséget viselni,

c) részt venni a Párt rendezvényein,

d) részt venni a Párt tevékenységeiben,

e) részt venni a Párt által szervezett politikai akcióban

f) kérésére a Párt szerveitől megfelelő tájékoztatást kapni

(5) A Párt szervei a Tag részére kötelesek a Pártra vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a Pártra vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani.

A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.

A Párt szerve megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a Párt üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, felhívás ellenére sem tesz titoktartási nyilatkozatot, vagy ha a felvilágosítás vagy az iratokba való betekintés a Párt céljainak elérését veszélyezteti.

Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, öt napon belül az Etikai és Felügyelőbizottságtól kérheti a Párt kötelezését a felvilágosítás megadására, vagy az iratokba való betekintés biztosítására. Az Etikai és Felügyelőbizottság öt napon belül indokolt határozattal kötelezi a Párt szervet a felvilágosítás megadására vagy az iratokba való betekintés biztosítására, vagy a kérelmet elutasítja.

(6) A Párt szervei által hozott jogszabálysértő vagy az Alapszabályba ütköző határozat hatályon kívül helyezését a Párt bármely Tagja kérheti a bíróságtól.

A Párt Tagja a Párt szervei által hozott határozat ellen csak az Ectv. és a Polgári törvénykönyv egyesületekre vonatkozó rendelkezései, vagy e törvény (Ptv. megsértése esetén indíthat pert.

(7) A Párt Tagja köteles

a) elősegíteni a Párt céljainak elérését,

b) nem veszélyeztetheti a Párt céljainak megvalósítását,

c) megtartani az Alapszabály rendelkezéseit, a Küldöttgyűlés és az Elnökség határozatait

d) a Tagnyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkező változásokat haladéktalanul a Pártigazgatónak bejelenteni,

e) rendszeresen ellenőrizni a Tagnyilvántartásban megjelölt elektronikus levélcímére érkező küldeményeket,

f) a Tagdíjat megfizetni,

g) a Part üzleti titkait, know-how-ját megőrizni,

h) köteles az Elnökségnek jelezni, amennyiben ellene büntetőeljárás indul, vagy ellene indult büntető ügyben ítélet születik.

(8) A Tagsági jogviszony megszűnik a Tag

a) kilépésével,

b) kizárásával,

c) halálával,

d) a tagsági jogviszonynak a Párt általi felmondásával.

(9) A kilépést a Tag írásban közli a Párt Elnökével. A Tagsági jogviszony a kilépésről szóló nyilatkozat közlésével szűnik meg.

(10) Az Etikai és Felügyelőbizottság az Elnökség vagy a Tagok öt százalékának indokolt indítványa alapján kizárhatja azt a Tagot,

a) akinek a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt a büntetőjogi felelősséget jogerősen megállapította,

b) aki a tevékenységével vagy a mulasztásával a Párt céljainak elérését veszélyezteti,

c) aki az Alapszabály rendelkezéseit szándékosan megszegte.

(11) A kizárásról az Etikai és Felügyelőbizottság az indítvány kézhezvételét követő tizenöt napon belül határoz. A kizárásról hozott döntés előtt lehetőséget kell biztosítani az érintett Tagnak, hogy védekezését az Etikai és Felügyelőbizottság zárt tárgyalásán szóban is előadja.

A tárgyalásra szóló idézéshez csatolni kell a kizárásra vonatkozó indítványt, amely tartalmazza a kizárást megalapozó tényeket, körülményeket, az azokat alátámasztó bizonyítékokat. Az idézést és az indítványt az érintett Taggal a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal írásban közölni kell.

A tárgyalásra meg kell idézni a kizárást kezdeményező képviselőit, valamint az érintett Tag által maga mellé választhat egy másig Tagot, Pártoló Tagot, aki a Tagot a tárgyaláson segíti.

A tárgyalás részletes szabályai a Párt szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(12) Az Etikai és Felügyelőbizottság döntését - amely tartalmazza a kizárást megalapozó tényeket, körülményeket, az azokat alátámasztó bizonyítékokat, valamint a jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatást a Taggal írásban kell közölni. A Tag kizárása ellen a Párton belül nincs helye fellebbezésnek.

(13) Amennyiben a Taggal szemben a 2. § (2) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi okok valamelyike áll be, és azt a Tag a Párt erről való tudomásszerzését követő harminc napon belül nem szünteti meg, a Párt a tagsági jogviszonyt írásban felmondhatja. A felmondásról a Küldöttgyűlés a (11) bekezdés megfelelő alkalmazásával dönt, amely határozat tartalmára és közlésére a (12) bekezdés szabályait megfelelően alkalmazni kell.

(14) A Párt Pártoló Tagja lehet a Párt tevékenységét támogatni kívánó azon cselekvőképes természetes személy, aki az országgyűlési képviselők választásán vagy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható, valamint a Pártoló Tagsági belépési kérelemben magára nézve kötelezőnek ismeri el a Párt Alapszabályát, céljait és a Párt szervének határozatait.

A Pártoló Tagsági jogviszony keletkezésére megfelelően alkalmazni kell a (3) bekezdés rendelkezéseit.

A Pártoló Tag gyakorolhatja a (4) bekezdés c)-e) pontjaiban meghatározott jogosultságokat, terhelik a (7) bekezdés a)-e) és g) pontjaiban meghatározott kötelezettségek.
A Pártoló Tag a választása szerint vagyoni hozzájárulással támogathatja a Párt működését.

A Pártoló Tagsági jogviszony a (8)-(13) bekezdések szerinti esetekben, valamint akkor szűnik meg, ha a Pártoló Tag a Párt Tagjává válik.

A Pártoló Tagsági jogviszony megszűnésére megfelelően alkalmazni kell a (8)-(13) bekezdések rendelkezéseit, azzal, hogy a Pártoló Tag a kizárásról, a felmondásról, illetve az összeférhetetlenség megállapításáról hozott döntés hatályon kívül helyezését a (6) bekezdés szerint kérheti a bíróságtól.

(16) A Párt Tagjairól és a Pártoló Tagjairól a Pártigazgató hiteles nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a Tag, illetve a Pártoló Tag nevét, lakcímét értesítési címét, telefonszámát, e-mail címét, annak a településnek (fővárosi kerületnek) a megjelölését, ahol a Tag, illetve Pártoló Tag a Párttal összefüggő tevékenységet ki kívánja fejteni, a Taggal, illetve a Pártoló Taggal összefüggő Küldöttgyűlési, Elnökségi és Etikai és Felügyelőbizottsági határozatok számláit, valamint a Tagdíjfizetésre, illetve a vagyoni hozzájárulásra vonatkozó adatokat.

3. § A Küldöttgyűlés

(1) A Küldöttgyűlés tagjai a Párt tagjainak összessége.

(2) A Küldöttgyűlés a Párt legfőbb döntéshozó szerve, amelynek kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) az Alapszabály megállapítása és módosítása,

b) a Párt általános politikai irányának meghatározása,

c) az Elnökség és az Etikai és Felügyelőbizottság Tagjainak megválasztása és visszahívása,

d) az Elnökség beszámolójának elfogadása,

e) az országgyűlési képviselők általános választásán és az Európai Parlament Magyar Tagjainak választásán a Párt jelöltjeire vonatkozó Elnökségi javaslat elkészítésének alapelveire és az Elnökség által a Küldöttgyűléshez való benyújtására vonatkozó szabályok elfogadása, valamint az e tárgyban az Elnökség által benyújtott javaslat elfogadása vagy elvetése,

f) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választására vonatkozó jelöltállítási elvek elfogadása,

g) a Párt köztársasági elnök jelöltéről, miniszterelnök jelöltjéről, főpolgármester jelöltjéről, valamint kormányzati szerepvállalásáról való döntés,

h) a Párt más Párttal való összeolvadásának, más Pártba való beolvadásának, más Pártnak a Pártból történő kiválásának, a Pártnak két vagy több Pártra történő különválásának vagy feloszlásának kimondása,

i) a Párt szervezeti és működési szabályzatának elfogadása,

j) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az Alapszabály a Küldöttgyűlés hatáskörébe utal.

(3) A Küldöttgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni (2013. évi V. törvény 3:72 § (1) bekezdés szerint).

Az Elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján a Küldöttgyűlést rendkívüli alkalmakkor is jogosult összehívni, továbbá köteles azt összehívni, ha azt a bíróság elrendeli, vagy ha a tagok legalább egyharmada - az ok és a cél megjelölésével - írásban kéri. (2013. évi V. törvény 3:71 § (1) bekezdés d), és e) pontjában foglaltak szerint).

(4) A Küldöttgyűlésen szavazati joggal vehetnek rész a Párt Tagjai, vagy tagjainak érvényes meghatalmazottai, akik elfogadják és kötelező érvényűnek tekintik magukra a Párt Alapszabályát, valamint részt vehetnek az Elnökség és az Etikai Felügyelőbizottság Tagjai.

A gyűlésről minden esetben hivatalos jegyzőkönyv készül, ennek hiányában a gyűlés érvénytelen.

(5) A Küldöttgyűlés határozathozatala (2013. évi V. törvény 3:19 §-ban foglaltak szerint):

A tagok vagy az alapítók a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha e törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha e törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.

Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a Tagok több, mint fele (ötven százalék + 1 fő) részt vesz a szavazásban, illetve érvényes szavazatot ad. A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes abban az esetben, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban kifejezetten felhívták.

A Küldöttgyűlés az (2) bekezdésben felsorolt kérdésekről a döntés akkor érvényes, ha azt a Párt Alapítótagjainak legalább kétharmada jóváhagyta.

(6) A Küldöttgyűlést a Párt Elnöksége hívja össze.

A Küldöttgyűlés összehívására a meghívót úgy kell írásban megküldeni a Tagoknak, hogy a meghívó közlése legalább tizenöt nappal az ülés tervezett időpontját megelőzően megtörténjen.

A meghívónak tartalmaznia kell a Párt nevét és székhelyét, az ülés helyét és időpontját, valamint a Küldötti álláspont kialakításához szükséges részletezettségi napirendi javaslatot (ennek részeként az egyes napirendi pontoktól való szavazás nyílt vagy titkos jellegét, valamint lebonyolításának módját, illetve az írásbeli előterjesztést, amelynek tartalmaznia kell a Küldöttgyűlés döntésére vonatkozó szövegszerű javaslatot.).

A Küldöttgyűlés helyszíne az összehívásra jogosult által esetről-esetre kerül meghatározásra.

(7) Rendkívüli Küldöttgyűlés összehívása (2013. évi V. törvény 3:81. §-ban foglaltak szerint:

(7.1) Az ügyvezető szerv (Elnökség) köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Az (7.1) bekezdés alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

(7.2) Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely az (7.1) és a (7.2) bekezdésben foglalt szabályoknál az egyesületre nézve enyhébb követelményeket ír elő.

4.§ Az Elnökség

(1) A Párt ügyvezető szerve az Elnökség, amelyet az Elnök, további két fő Alelnök és három fő Elnökségi tag alkot. Az Elnökség Tagjai a Párt vezető tisztségviselői. Az Elnökség Tagjai feladataikat személyesen kötelesek ellátni.

A Párt első vezető tisztségviselői az Elnökség Tagjai, nevezetesen:

Ferenczik József - Elnök

Ferenczik Sándor - Alelnök

Krepsz Zsolt - Alelnök

(2) Az Elnökség

a) a jogszabályok, az Alapszabály és a Küldöttgyűlési határozatok keretei között irányítja a Párt működését,

b) stratégiát alkot a Párt alapértékei mentén a Párt céljainak elérése érdekében,

c) ellátja azokat a feladatokat, amelyet az Alapszabály a hatáskörébe utal,

d) képviseli a Pártot, különösen annak szervezetén kívüli viszonyaiban, ideértve a hazai és a külföldi köz- és magánszervezetekkel és személyekkel (különösen a sajtóval, hatóságokkal, intézményekkel, stb.) szembeni képviseletet,

e) jogosult dönteni mindazon, a Pártot érintő kérdésekben, amelyek nem tartoznak a Küldöttgyűlés vagy az Etikai és Felügyelőbizottság hatáskörébe.

.

(3) A Párt Elnökét és az Elnökség további Tagjait a Párt Tagjai közül a Küldöttgyűlés két évre választja meg. A megbízatás a tisztségnek a megválasztott személy általi elfogadásával jön létre. A Küldöttgyűlés a megbízatási idő letelte előtt legfeljebb harminc nappal az Új Elnököt, illetve az Elnökségi tag további Tagjait megválaszthatja, akik a korábbi Elnök, illetve az Elnökség további Tagja megbízatási idejének lejártát követően lépnek hivatalba.

(4) Az Elnökség Tagjává az országgyűlési képviselők választásán vagy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható, nagykorú személy választható meg, akinek cselekvőképességét a tevékenység ellátásához szükséges körben nem korlátozták, feltéve, hogy vele szemben nem állnak fenn a Ptk. 3:22 § (4)-(6) bekezdésében meghatározott körülménye, miszerint:

• Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
• Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
• Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Az Elnökségi Tagok, az Elnök és az Alelnökök képviseleti joguk terjedelmét tekintve általános.

Nem lehet az Elnökség Tagja, akit a vezető tisztségviselői foglalkoztatástól jogerősen eltiltottak. Az Elnökségi Tagi tisztség összeférhetetlen a Párt minden más tisztségével.

(5) Az Elnökségi jelöltek hét nappal a választás előtt nyújtják be jelentkezéseiket az Etikai és Felügyelőbizottságnak, amely a jelölt vagy jelöltek névsorát legkésőbb négy nappal a választás előtt a Tagok számára közzéteszi. A jelentkezésnek tartalmaznia kell az Elnökségi jelölt életrajzát, motivációs levelét, és az adott Elnökségi ciklusra szóló programjait.

Az Elnökségi jelölteket az Etikai és Felügyelőbizottság mutatja be a Küldöttgyűlésen, majd a jelölt szóban ismerteti a jelentkezése okait és az adott Elnökségi ciklusra szóló programját.

(6) Az Elnök megválasztásánál minden küldött egy szavazattal rendelkezik, Az Elnökség további tagjainak megválasztásánál minden küldött annyi szavazattal rendelkezik, ahány tag megválasztására a szavazás irányul.

Ha a szavazáson a Küldöttgyűlés határozatképtelen, a levezető Elnök megkísérli a határozatképesség helyreállítását, majd a szavazást megismételteti. Ha a megismételt szavazás alkalmával is határozatképtelen a Küldöttgyűlés, a 3. § (5) bekezdése szerint megismételt Küldöttgyűlést kell tartani.

Ha az Elnök megválasztására irányuló szavazáson a legtöbb szavazatot kapott jelölt nem kapta meg a határozatképesség számításánál figyelembe vett szavazatok több, mint felét, a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt részvételével második fordulót kell tartani. Ha az Elnökség további Tagjainak megválasztására irányuló szavazáson a megválasztható tisztségek számával megegyező legtöbb szavazatot szerző jelöltek valamelyike a határozatképesség számításánál figyelembe vett szavazatok több, mint felét nem kapta meg, az adott jelölt megválasztásáról második fordulót kell tartani.

Ha a második fordulóba jutó jelöltek személye szavazategyenlőség miatt nem állapítható meg, a Küldöttgyűlés külön határoz arról, hogy a szavazategyenlőséggel érintett jelöltek közül ki jut be a második fordulóba. Ha a második fordulóban a jelöltek között szavazategyenlőség alakul ki, a szavazást meg kell ismételni.

(7) A Párt Elnöke

· önállóan képviseli a Pártot,

· önállóan jogosult rendelkezni a Párt bankszámlája felett,

· előkészíti és vezeti az Elnökség üléseit.

(8) Az Elnökség további Tagjai közül a Párt Elnöke két évre jelöli ki a Párt Alelnökeit, akik

a) együttesen képviselik a Pártot, képviseleti joguk terjedelme általános,

b) jogosultak rendelkezni a Párt bankszámlája felett, együttesen a Párt Elnökével,

c) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a Párt Elnöke megbízza.

(9) Az Elnökség Tagjának megbízatása megszűnik, ha

a) a Küldöttgyűlés visszahívja,

b) lemond,

c) a tagsági jogviszonya megszűnik,

d) a cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben korlátozzák, vele szemben kizaró vagy összeférhetetlenségi ok következik be,

e) meghal,

f) a megbízatási ideje letelik.

(10) A Párt Alelnökeinek kijelölését a Párt Elnök bármikor visszavonhatja, illetve az Alelnök megbízatásról az Alelnök bármikor az Elnökhöz címzett írásbeli nyilatkozattal lemondhat, amely nem érinti az Alelnöknek az Elnökségben fennálló Tagságát.

Az Alelnök Elnökségi Tagsági megbízatásának megszűnésével az Alelnöki kijelölése is megszűnik. Hivatalban lévő Alelnök hiányában az Elnök vagy az Elnökség korban legidősebb további Tagja gyakorolja.

(11) Az Elnökség további Tagjait a Küldöttgyűlés visszahívhatja, ha a tisztségéből származó feladatai nem látja el, magatartásával a Párt céljainak elérését veszélyezteti vagy az Elnökség beszámolóját a Küldöttgyűlés nem fogadja el.

(12) Az összes Tag többsége a Párt Elnökével szemben írásban - a Párt Elnökének javasolt személy egyidejű megjelölésével - az Etikai és Felügyelőbizottság Elnökének bizalmatlansági indítványt nyújthat be. Bizalmatlansági indítvány benyújtása esetén a Küldöttgyűlést harminc napon belüli időpontra össze kell hívni.

(13) Ha a Küldöttgyűlés a bizalmatlansági indítványt támogatja, ezzel a Párt Elnökét visszahívja, egyben a Párt Elnökének választja meg a bizalmatlansági indítványban Párt Elnöki tisztségre javasolt személyt, akinek a megbízatási ideje a korábbi Elnök megbízatási idejéből hátralévő időre szól.

(14) Az Elnökség Tagja írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat e megbízatásáról. A lemondó nyilatkozatot a Párt Elnöke az Alelnökök részére, az Elnökségi többi Tagja részére küldi meg

(15) A Küldöttgyűlés állapítja meg, hogy az Elnökség Tagjának a megbízatása a (9) bekezdés c)-f) pontja alapján megszűnt.

(16) Ha a Párt Elnökének a megbízatása a (9) bekezdés c)-f) pontja szerinti okból vagy az Elnökség további Tagjainak a megbízatása a (9) bekezdés a) vagy c)-f) pontja szerinti okból megszűnik, a Küldöttgyűlés a korábbi Elnök, illetve korábbi Tag megbízatási idejéből hátralévő időre választja meg a Párt új Elnökét, illetve Elnökség további Tagját.

(17) Az Elnökség szükség szerint, de legalább havonta ülést tart. Az Elnökségi ülést a Párt Elnöke írásbeli meghívó megküldésével hívja össze oly módon, hogy a meghívó közlése legalább kettő nappal az ülés tervezett időpontját megelőzően megtörténjen. Az Elnökségi ülést az Elnökség bármely Tagjának írásbeli kezdeményezésére nyolc napon belüli időpontra össze kell hívni, azzal, hogy ha az Elnök az ülést nem hívja össze, a kezdeményező Tag jogosult az Elnökség ülésének összehívására.

(18) A meghívónak tartalmaznia kell a Párt nevét, székhelyét és az ülés helyett és időpontját, továbbá a napirendi javaslatot. Ha az Elnökségi ülést nem szabályszerűen hívták össze, azt akkor lehet megtartani, ha az ülésen az Elnökség Tagjainak legalább háromnegyede jelen van és egyhangúlag hozzájárulnak az ülés megtartásához.

A napirend kiegészítését az Elnökség bármely Tagja kezdeményezheti, amelyről az Elnökség kérdésenként, a napirend elfogadását megelőzően dönt.

(19) Az Elnökség határozatképes, ha azon a Tagjainak több, mint fele jelen van. Az Elnökség a határozatait a (23) és (27) bekezdésében meghatározott kivétellel a jelenlévő Elnökségi Tagok több, mint a felének igenlő szavazatával, nyílt szavazással hozza meg.

Szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni és következő alkalommal ismét szavazásra kell bocsátani.

(20) Az Elnökségi ülést a Tagok tagsági jogait személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével akkor gyakorolhatják, ha az alapszabály az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját úgy határozza meg, hogy a tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen.

Az Elnökség írásbeli döntéshozatallal is határozhat, amelyre megfelelően alkalmazni kell a 4. § (18)-(21) bekezdésének rendelkezéseit.

(20.1) Határozathozatal ülés tartása nélkül (Ptk. 3:20 §-ában foglaltak szerint):

Ha a létesítő okirat a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi, az ilyen határozathozatalt az ügyvezetés a határozat tervezetének a tagok vagy alapítók részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok vagy alapítók számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére.

Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során e törvénynek a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag vagy alapító jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

Ha bármely tag vagy alapító az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az ügyvezetésnek össze kell hívnia. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tag vagy alapító szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal vagy az alapítókkal.

A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

(21) Az Elnökségi ülést a Pártigazgató vagy az általa kijelölt személy, illetve ha az ülésen a Pártigazgató nem volt jelen, az Elnökség által kijelölt Elnökségi Tag jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza a Párt nevét, székhelyét, az Elnökségi ülés helyét és idejét, a napirendjét, a jelenlévők személyét, az Elnökség döntéseit az azt támogatók, illetve ellenzők számát. Az Elnökség bármely Tagjának kérésére a napirendi ponthoz tett hozzászólást vagy annak lényegét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(22) Az Elnökség elismerő oklevelet, emlékplakettet jogosult adományozni a Párt azon Tagjainak, akik jelentős tevékenységet végeztek a Párt érdekében, vagy aki jelentősen hozzájárult a Párt céljainak eléréséhez.

(23) Az Elnökség az Elnök javaslatára az Elnökség összes Tagja több, mint felének szavazatával határozatlan időre kijelöli a Pártigazgatót és a két Igazgatót, akik az Alapszabály, valamint a Küldöttgyűlés és Elnökség határozatainak keretei között, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint irányítják a Párt operatív működését és igazgatását. A Pártigazgatói és Igazgatói tisztség összeférhetetlen a Párt minden más tisztségével.

(24) A Pártigazgató, illetve Igazgatók nem vezető tisztségviselők, feladataik, jogaik:

a) kialakítja és vezeti a Párt munkaszervezetét,

b) a Párt együttes általános képviseletére jogosult a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó eljárások kivételével, a Párt szervezetén kívüli viszonyaiban, ideértve a hazai és a külföldi köz- és magánszervezetekkel és személyekkel (különösen a sajtóval, hatóságokkal, intézményekkel, stb.) szembeni képviseletet,

c) önállóan nem jogosult rendelkezni a Párt bankszámlája felett,

d) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Párt munkavállalói felett,

e) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket az Alapszabály a hatáskörébe utal, illetve amelyekkel az Elnökség vagy a Párt Elnöke megbízza,

f) beszámol az Elnökségnek munkájáról.

A Pártigazgatót, illetve az Igazgatót e tisztségéből az Elnök javaslatára az Elnökség az összes tagja több, mint felének szavazatával új Pártigazgató, illetve Igazgató kijelölésével egyidejűleg bármikor visszahívhatja.

A Pártigazgató, illetve az Igazgató a megbízatására bármikor az Elnökséghez címzett írásbeli nyilatkozattal lemondhat.

5. § Etikai és Felügyelőbizottság

(1) Az Etikai és Felügyelőbizottság ellenőrzi a Párt szerveinek működését, valamint a jogszabályok, az Alapszabály és a Párt szervei által hozott határozatok végrehajtását. Az Etikai és Felügyelőbizottság Tagjai a Párt más szerveitől függetlenek, tevékenységük során nem utasítható.

(2) Az alapítók három tagból álló Etikai és Felügyelőbizottság létrehozását rendelik el azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze

(3) Az Etikai és Felügyelőbizottság az alábbi feladatokat látja el:

a) a Küldöttgyűlés ülésein folyamatosan számon tartja a jelenlévő Küldöttek számát, így

b) ellenőrzi a határozatképesség fennállását is,

c) ellenőrzi a Párt szervei és tisztségviselői működésének, tevékenységének szabályszerűségét, így különösen ellenőrzi a Párt költségvetésének végrehajtását, valamint a kifizetések szabályosságát,

d) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a Küldöttgyűlés megbízza,

e) az Alapszabály értelmezésére vonatkozó kérdésekkel kapcsolatos megkeresésekre hét napon belül állásfoglalást ad,

f) ellátja az összeférhetetlenségi indítványok vizsgálatát,

g) lefolytatja az etikai eljárást,

h) dönt a Tag és a Pártoló Tag kizárásáról.

(4) Az Etikai és Felügyelőbizottság három Tagját a Párt Tagjai közül a Küldöttgyűlés két évre választja meg. A megbízatás a tisztségnek a megválasztott személy általi elfogadásával jön létre. A Küldöttgyűlés a megbízatási idő (két év) letelte előtt legfeljebb harminc nappal az Etikai és Felügyelőbizottság új további Tagjait megválaszthatja, akik a korábbi Tag megbízatási idejének lejártát követően lépnek hivatalba. Az Etikai és Felügyelőbizottság Tagjai maguk közül két év időtartamra Elnököt választanak.

Az Etikai és Felügyelőbizottság Elnökét az Etikai és Felügyelőbizottság bármikor visszahívhatja, illetve az Elnöki megbízatásról az Elnök írásban lemondhat, amely nem érinti az Etikai és Felügyelőbizottságnak fennálló Tagságát. Az Etikai és Felügyelőbizottság Elnökének ezen megbízatása megszűnik akkor is, ha az Etikai Felügyelőbizottság Elnöki tisztségének betöltetlensége esetén, a hatásköreit az Etikai és Felügyelőbizottság korban legidősebb, nem akadályoztatott Tagja gyakorolja.

(5) Nem lehet az Etikai és Felügyelőbizottság Tagja, aki a vezető tisztségviselővel szembeni, a Ptk-ban meghatározott követelményeknek nem felel meg, a Elnökség Tagja, annak hozzátartozója, illetve a Pártigazgató, annak hozzátartozója és a Párt alkalmazottja.

Az Etikai és Felügyelőbizottság Tagja nem vehet rész olyan előterjesztés vagy döntés elkészítésében, amelynek a jogszabályoknak, az Alapszabálynak és a Párt szervei által hozott határozatoknak való megfelelése később az Etikai és Felügyelőbizottság vizsgálatának tárgya lehet.

(6) Az Etikai és Felügyelőbizottságnak megbízatása megszűnik, ha

a) a Küldöttgyűlés visszahívja,

b) lemond,

c) a Tagsági jogviszonya megszűnik vagy a Tagságát a Tag felfüggeszti,

d) a cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben korlátozzák,

e) vele szemben kizáró vagy összeférhetetlenségi ok következik be,

f) meghal

g) a megbízatási ideje letelik.

(7) Az Etikai és Felügyelőbizottság Tagját a Küldöttgyűlés visszahívhatja, ha a tisztségéből származó feladatait nem látja el, vagy magatartásával a Párt céljainak elérését veszélyezteti.

(8) Az Etikai és Felügyelőbizottság Tagja írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat e megbízatásáról. A lemondó nyilatkozatot a Párt Elnöke részére kell megküldeni.

(9) A Küldöttgyűlés állapítja meg, hogy az Etikai és Felügyelőbizottság Tagjának a megbízatása az 6) bekezdés c)-f) alpontjai alapján megszűnt.

(10) Ha az Etikai és Felügyelőbizottság Tagja megbízatási idejének leteltéig az Etikai és Felügyelőbizottság Tagjainak megválasztására nem kerül sor, az Etikai és Felügyelőbizottság Tagjainak megbízatási ideje az Etikai és Felügyelőbizottság új Tagjának megválasztásáig meghosszabbodik.

(11) Ha az Etikai és Felügyelőbizottság Tagjának megbízatása az (6) bekezdés a)-f) alpontja szerinti okból megszűnik a Küldöttgyűlés a korábbi Tag megbízatási idejéből hátralévő időre választja meg az Etikai és Felügyelőbizottság új Tagját.

(12) Az Etikai és Felügyelőbizottsági Tagokkal szembeni követelmények és kizáró okok szabályai a Ptk. 3:22. §, 3:26. §-ában foglaltak szerint:

• Tag lehet az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
• Nem lehet Tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült vagy az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak, valamint akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt.
• Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet Tag az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől,
• továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

Az Etikai és Felügyelőbizottság köteles azok elfogadása előtt véleményezni az Elnökség beszámolóját, valamint a Párt költségvetésének és a pénzügyi kimutatásának tervezetét. Az Etikai és Felügyelőbizottság jogosult véleményezni a Küldöttgyűlés, illetve az Elnökség napirendjére kerülő egyéb előterjesztéseket is.

A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

(13) Az Etikai és Felügyelőbizottság a Párt irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, az Elnökség Tagjaitól és a Párt munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Párt fizetési számláját, pénztárát, értékpapír állományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A létesítő okirat ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.

(14) Az Etikai és Felügyelőbizottság hivatalból vagy a Tagok egyharmadának írásbeli indítványára a Párt bármely szervének döntését, illetve a döntéshozatal elmaradását megvizsgálja abból a szempontból, hogy az nem sért-e jogszabályt, Alapszabályt, Küldöttgyűlési vagy Elnökségi határozatot (a továbbiakban: "Etikai eljárás").

(15) Az Etikai és Felügyelőbizottság a kérelem benyújtásától számított hét napon belül megvizsgálja, hogy a kérelem megfelel-e a formai követelményeknek. Amennyiben nem, de a hiba hiánypótlással orvosolható, hét napos határidő kitűzésével felhívja az indítványozót a hiányok pótlására, nem orvosolható hiba esetén pedig a kérelmet elutasítja

(16) Az Etikai és Felügyelőbizottság a hivatalból indított Etikai eljárásban, illetve a formai követelményeknek megfelelő, Etikai eljárás megindítására irányuló kérelem alapján tizennégy napon belül tárgyalást tűz ki, amelyre a sérelmezett döntést hozó szerv képviselőjét vagy a döntést hozó személyt megidézi. Az idézést írásban úgy kell kiküldeni, hogy annak közlése a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megtörténjen.

(17) Az Etikai és Felügyelőbizottság a Tagok számára nyilvános tárgyalásán az Etikai és Felügyelőbizottság ismerteti a kérelem tartalmát. A értelmezett döntést hozó szerv vagy személy képviselője írásban és szóban is kifejtheti indoklással ellátott álláspontját a kérelemről.

(18) Az Etikai és Felügyelőbizottság indoklással ellátott döntésében az Etikai eljárás iránti kérelmet elutasítja, ha a sérelmezett döntés nem sért jogszabályt, Alapszabályt, a Küldöttgyűlés vagy Elnökségi döntést. Amennyiben a sérelmezett döntés jogszabály, Alapszabályt, a Küldöttgyűlés vagy Elnökségi döntését sérti, az Etikai és Felügyelőbizottság elmarasztalja az eljárás alá vont szervet vagy személyt. Az Etikai és Felügyelőbizottság marasztalás esetén a sérelmezett döntés végrehajtását - a Küldöttgyűlés összehívásának egyidejű kezdeményezése mellett - felfüggesztheti, illetve a Küldöttgyűlés határozata kivételével a sérelmezett döntést megsemmisítheti.

(19) Az Etikai és Felügyelőbizottsság a döntését a Küldöttgyűlés soron következő ülésén ismerteti. Marasztalás esetén az eljárás alá vont szerv vagy személy szankcionálásáról, valamint a felfüggesztett döntés visszavonásáról a soron következő Küldöttgyűlés dönt. Ha a Küldöttgyűlés az Etikai és Felügyelőbizottság előterjesztését elutasította, az Etikai és Felügyelőbizottság ugyanazon határozat végrehajtásának felfüggesztését ismételten nem kezdeményezheti.

6.§ A Párt gazdálkodásának szabályai

(1) A Párt bevételeit képezik

a) a Tagok által fizetett Tagdíj,

b) a Pártolo Tagok által teljesített vagyoni hozzájárulás,

c) a magyar állampolgar természetes személyek vagyoni hozzájárulásai azzal, hogy ha azt nem pénzben nyújtották, köteles annak értékeléséről (értékének meghatározásáról) a Párt gondoskodni,

d) végintézkedés alapján magánszemély hagyatéka,

e) a központi költségvetésből jutatott támogatás,

f) a Párt gazdasági-vállalkozási tevékenységéből számazó bevétel,

g) a Párt befektetési tevékenységéből származó bevétel,

h) a Párt álal alapított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyeresége.

(2) A Tagdíj éves összegét a Küldöttgyűlés állapítja meg, és szedi be, melynek összege 

   12.500 (tizenkétezerötszáz) Ft/hó

A Tagdíjat olyan módon megfizetni, hogy az éves tagdíj összegének egytizenkettedét legkésőbb minden naptári hónap 10. napjáig készpénzben kell teljesíteni, azzal, hogy a Tag választása szerint a tagdíjat egy negyedévre, fél évre vagy egy évre előre is megfizetheti, illetve azzal, hogy a Tag kérelmére az Elnökség az érintett szociális helyzete alapján az általa fizendő éves tagdíj összegét csökkentheti.

(3) A Párt részére- az 1) bekezdes e)-h) alpontjaiban meghatározott kivételével - jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagyoni hozzájárulást nem adhat, a Párt jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el.

A Párt külföldi szervezettől - jogi státuszától függetlenül - és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. A Párt névtelen adományt nem fogadhat el.

(4) A Párt a költségeinek fedezése és vagyonának gyarapítása érdekében a következő gazdasági-vállalkozási tevékenységeket folytathatja:

a) politikai céljainak és tevékenységének megismertetése érdekében kiadványokat jelentethet meg és terjeszthet, a Pártot szimbolizáló jelvényeket és más ilyen célú tárgyakat árusíthat, és Párt rendezvényeket szervezhet,

b) a tulajdonában álló ingatlanokat és ingóságokat díj ellenében hasznosíthatja és elidegenítheti,

c) egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, más gazdasági társaságban azonban részesedést nem szerezhet,

d) a pénzeszközeit - részvényvásárlás kivételével - értékpapírba fektetheti

(5) A Párt a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenységére fordítja.

(6) A Párt köteles minden év május 31-ig a Ptv. 1. számú melléklete szerinti pénzügyi kimutatást a Magyar Közlönyben, valamint honlapján közzétenni.

A pénzügyi kimutatásban az egy naptári év alatt adott, ötszázezer forintot meghaladó hozzájárulásokat - a hozzájárulást adó megnevezésével és az összeg megjelölésével - külön kell feltüntetni.

A kimutatást az Elnökség az Etikai és Felügyelőbizottság véleményének ismeretében fogadja el.

A kimutatást és az Etikai és Felügyelőbizottság jelentését a kimutatás elfogadását követő Küldöttgyűlés megtárgyalja, valamint dönt az Elnökség és az Etikai és Felügyelőbizottság számára a felmentvény megadásáról.

7. § A Párt megszűnése

A Párt megszűnésére a 2013. évi V. törvény (Ptk) III. fejezetének rendelkezése irányadóak..

• A párt jogutóddal szűnik meg, ha:

· más párttal összeolvad,

· más pártba beleolvad, vagy

· több pártra válik külön

• A párt jogutód nélkül szűnik meg, ha

· feloszlik,

· a bíróság feloszlatja,

· a bíróság megszünteti, vagy

· a bíróság megállapítja megszűnését

és a párt vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a pártot a nyilvántartásból törli.

(3) A bíróság az ügyészség indítványára megállapítja a párt megszűnését, ha az tevékenységével felhagy, és vagyonáról nem rendelkezik. A bíróság az ügyészség indítványára - a párt egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával - megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.

(4) A bíróság a párt feloszlása esetén a nyilvántartásból a pártot akkor törli, ha a párt a gazdálkodásra vonatkozó iratait átadta, igazolja a hitelezők kielégítését és az alapítvány nyilvántartásba vételét, vagy azt a tényt, hogy a hitelezők kielégítése után vagyona nem maradt, vagy, hogy fennmaradó vagyonát az Országgyűlés által erre a célra létrehozott alapítvány tulajdonába adta.

(5) Ha a párt a jelen § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglaltaknak megfelelően szűnik meg, vagyona a jogutód párt tulajdonába kerül. Szétválás esetén a vagyon megosztásának arányát és módját a párt határozza meg.

8. § Záró rendelkezések

(1) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, illetőleg a 2011. évi CLXXV. törvény, illetőleg a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről. 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény, illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

(2) A párt szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag - a pártoló tag csak érintettsége esetén -, a határozat tudomására jutásától számított 30 (harminc) napos jogvesztő határidőben pert indíthat.

A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben - a tag kérelmére - a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik. A párt tagja a párt szervei által hozott határozat ellen csak az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény és a Polgári törvénykönyv egyesületekre vonatkozó rendelkezései, vagy a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény megsértése esetén indíthat pert.

(3) A párt törvénysértése esetén az ügyész keresetet indít a párt ellen.

(4) A párt Alapszabályát az alapító tagok a Budapesten 2021. december 15. tartott alakuló ülésen egyhangúan jóváhagyták.

(5) A párt Alapszabályát az Elnök a nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel és a szükséges mellékletekkel együtt a Fővárosi Törvényszékhez nyújtja be.

Budapest, 2023.Október.29